Nemrégiben kezembe került egy nem mindennapi „nyelvkönyv”, Benny Lewis Nyelvhack Kéziönyv-e. Nem mindennapi, hiszen nem a szavakkal és a nyelvtannal kezdte a nyelvtanulást, hanem olyan alapvető dolgokkal, amelyek a világhoz való viszonyunkat is meg tudják változtatni. Olyan szemléletmód kialakítására bíztat, ami arra sarkal, hogy nem baj, ha nem vagy profi kezd el csinálni, gyakorolni a nyelvet élesben és sokkal többet és jobban fogsz tanulni az úton.
Erről rögtön egy idézet jutott eszembe: “Táncolni kell, Uram. A zene majd csak megjön valahonnan.” (Zorba, a görög)
De rögtön el is gondolkoztam, hogy amit az elmúlt néhány órában olvastam ebben a nyelvkönyvben szinte az élet egész területére alkalmazható, de ugyanígy a hálózatépítésre is.
Néhány gondolatot megosztok veled is a hálózatépítésre lefordítva, de ha figyelmesen olvasod, akkor ez az élet bármely területére igaz lehet.
Elsőként: Bármit csinálsz, legyen meg a motivációd! Nem elég, ha csak szeretnél megtanulni egy nyelvet, vagy elérni valamit, de az sem, hogy akarod.
„Változtasd meg az "akarni" hozzáállást "muszáj"-ra.” csak így fogsz tudni hatékonya dolgozni.
Nagyon fontos, hogy tudd, hogy miért akarod azt, amit csinálsz. Hogy legyenek céljaid, de ne csak általánosságban. (Pl: meg akarok tanulni angolul) Tudnod kell a célod pontosan megfogalmazni, és szükséges, hogy a nagy célod részekre bontva is meg tudd fogalmazni, hogy kisebb részcélokat tudj kitűzni magadnak. Legyenek praktikus, rövidtávú céljaid.
Fontos a jó benyomás. Például, ha találkozol egy új emberrel, akit a barátod mutat be neked, nem mindegy, hogy mit mond róla. Lehet, hogy minden mondata igaz rá, de nem mindegy, hogy a negatívumait emeli ki, vagy a pozitívumait. Teljesen másképp fogsz viszonyulni az újdonsült „ismerőshöz” ha így vagy úgy mutatja be. Természetesen lehet, hogy idővel megtapasztalod a másik oldalt, de az akkor már a többi mellett annyira nem fog sokat nyomni a latban.
Így van ez a nyelvel is ha valamelyik nyelvhez úgy állsz hozzá, hogy ez nehéz, ezt nem tudod megtanulni, akkor biztos hogy nem fog menni, de ha keresed benne a számodra szimpatikus dolgokat, sokkal könnyebb lesz
Miért nem viselkedhetünk így a hálózatépítéssel is, mikor bemutatjuk egy új embernek? Persze ennek is vannak pozitívumai, és persze vannak itt is kevésbé vonzó dolgok (pl: keményen kell dolgozni). De miért nem tudjuk úgy bemutatni, hogy megkedvelje a „barátunkat”. Sokszor a neve miatt, de lehet, hogy akkor ne a nevével kezd a bemutatását, és beszélj róla úgy, mint a legjobb barátodról és emeld ki a pozitív tulajdonságait.
„Ne gondolj arra, hogy miért nehéz az, amit csinálsz, az sehogy nem fog segíteni!
Mindig összpontosíts a pozitív részre!”
Ne félj hibázni! Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. Cselekedj, hibázz, és ha hibáztál, legközelebb ne úgy csináld, javítsd ki, amit a korábbi tudásodnak megfelelően csináltál.
„Nem tanulhatsz meg magabiztosan járni anélkül, hogy előbb egy kicsit botladoznál! Szintén fontos még, hogy a hibákra úgy tekints, mint egyfajta lehetőség a tanulásra, ne pedig akadályként!”
El kell kezdened cselekedned! Nem fogsz tudni profin dolgozni, ha nincs elég gyakorlatod, és ez az, ami miatt nem lehet mindent elméletben megtanulni. El kell kezdeni dolgozni, és természetesen közben folyamatosan tanulni. De így van ez az építészettel is. Az egyetemen sok mindent megtanultunk, de igazából akkor tanultam a legtöbbet miután elkezdtem a szakmában dolgozni. És így van ez a hálózatépítéssel is el kell kezdeni csinálni és közben képezni magad.
„Hibázni a tanulás természetes része, fogadd el és ne feledd: ez nem fog megakadályozni abban, hogy kommunikálj”
Ezt a gondolat szinte nem is igényel magyarázatot, ha ez nem egy nyelvről szóló könyvben lett volna, azt hinném a hálózatépítésről beszél.
De az emberek nagy többsége mindig keresi a kifogásokat, a megnyugtatást saját maga számára. Ezekre az emberekre mondja, hogy ők azok, akiknek a poharuk félig üres, ahelyett hogy félig tele lenne.
„Mondhatnád, hogy de bizony így a genetika, meg úgy a többi előny, de végeredményben mindegy, hogy milyen kifogást találsz, valaki már azt is legyőzte előtted, és sikeresen elérte a kitűzött céljait. A különbség annyi, hogy ezek az emberek kitartóan próbálkoztak, vagy ügyes módszerekkel megkerülték a problémákat. A titkok nem is annyira titkok, egyszerűen csak tanulnod kell az ő tapasztalataikból, vagy megtalálni a saját utadat.
Nem érdekes, hogy milyen kifogásaid vannak, ha elég elszánt vagy, megtalálod a megoldást. Mindez része annak a nézőpontnak, ami az elmúlt években olyan nagy segítségemre volt a nyelvtanulásban. Ahelyett, hogy azt mondogatnánk, hogy valaki szerencsés, valaki meg nem, tehetséges, vagy nem, arra kell figyelned, hogy te hogyan tudod elérni azt, amit azok a 'szerencsés' emberek.
Néha valakinek tényleg van valami előnye, ami könnyebbé teszi a dolgát, de az az ő dolga, nem a tiéd. Neked is vannak bizonyos képességeid, ami több millió más embernek nincs meg. Könnyedén rátalálhatsz a saját utadra, amivel bármit elérhetsz - például folyékonyan beszélni egy adott nyelven abszolút ide tartozik. És ehhez semmi köze a szerencsepatkóknak, csillagállásoknak meg a kuruzslóknak.”
Döbbenetes, mikor olvastam meg kellett néznem, hogy melyik könyvet olvasom, azt hittem, hogy valamelyik üzleti könyvet nyitottam ki, de nem. Pedig azt hiszem, ezek a gondolatok bármely területen megállnák a helyüket. Ezek azok, ami nem egyszerűen a szakmát, hanem egy szemléletmódot tanítanak, amellyel sikeres lehetsz. De egyben pont ezek azok a gondolatok, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy vezetővé válj a hálózatépítésben, vagy az élet bármely területén.
„Ráfogni valamit a szerencsére, tehetségre vagy a génekre gyenge kifogás. Bármilyen akadályt legyőzhetsz és elérheted a céljaidat.”
Nagyon fontos a cselekvési- vagy más néven akcióterv. Ennek konkrétnak kell lenni, nem elég csak azt mondani, hogy három/hat/tizenkét hónap alatt ide és ide akarok eljutni, ezek túl homályosak és ezért nem fog működni.
„A közös bennünk nem feltétlenül maga a terv, hanem az, hogy mindegyikőnknek VAN egy. Mindenkinek megvan a saját módszere és aszerint haladunk. Még egy félkész terv is (és lássuk be, egyik módszer sem tökéletes) sokkal nagyobb segítség, mint jó ötletekkel rendelkezni és azokat soha nem megvalósítani.”
„A világ legjobb ötletei sem érnek semmit, ha nem használják őket.”
Egyenlőre eddig jutottam, de nagyon megtetszett, és ígérem, hamarosan folytatom erről a szuper nyelvkönyvről a beszámolót. De gondold át az itt olvasottak a nyelvtanulás szempontjai mellett az mindennapi életedre vonatkoztatva is.
Ha kedvet kaptál, te is olvasd el a könyvet, és a nyelv mellet az élet más területén is kipróbálnád magad, töltsd ki a KÉRDŐÍV-et!
forrás: Benny Lewis - Nyelvhack Kézikönyv