Ezeket érdemes megvizsgálnod ha nincsenek céljaid!

A minap olvastam egy hírlevelet, amin megakadt a szemem. Arról szólt, hogy miért nem tűzünk ki magunknak célokat? Az okokat 4 csoportra osztotta a szerző. Én értelmezésem szerint összefoglalva így szólnak:

1. Tisztában vagyunk a célok a fontosságával?

Ezt a részt az iskolában nem tanuljuk, és amíg valaki magától rá nem jön, vagy nem kényszerül olyan élethelyzetbe, hogy változtasson nem is nagyon foglalkozik vele. Sajnos ez tényleg így van.

Mi van a szívedben?

Nagyszerű dolog felismerni a változást magadban, a szívedben főleg ha az pozitív irányú.

Ilyenkor jön rá az ember, hogy nem mindegy, hogy hogyan állsz a világhoz és annak dolgaihoz. Mesélek hozzá egy kis történetet, hogy megértsd mire is gondolok:

Öreg bölcs üldögélt a Korinthusba vezető út szélén. A városba igyekvő idegen rövid pihenőt tartva beszédbe elegyedett vele:

10 szokás a boldogság eléréséhez

A napokban olvastam egy cikket az neten, valami ilyesmi címmel: 10 szokás, amit el kell hagynunk, ha boldogok szeretnénk lenni. Mostanában egyre több ilyen cikk került az utamba, csak azt nem értem, hogy miért mind azt mondja, hogy ne mond ezt, hogy ne tedd azt. Miért nem tudják ezek az írások is a dolgok pozitív oldalát megfogni?

Én a cikk írója helyében valami ilyesmiről írnék inkább:

10 szokás, ami segít a boldogság elérésében:

Szereted azt, amit csinálsz?

A minap egyik ismerősöm arról panaszkodott, hogy milyen a főnöke. Csak az csinálja, hogy egyre több munkát rak a nyakába, amikor elvégzi akkor meg lecseszi, hogy ő ezt nem így gondolta, pedig meg is mondja, hogy mit tegyen, hova menjen.

Emberünkön látszik, hogy szeretné csinálni azt amit csinál, csak igazságtalanságnak tartja az ilyen kirohanásokat és nagyon elkedvetleníti.

TE SZERETED AZT, AMIT CSINÁLSZ?

Helló December

Izgatottan várom a December 1-ét. Kíváncsi vagy miért? No, nem azért mert akkor van a szülinapom, addig még van egy hónap :) , vagy mert hamarabb jön a télapó.

Azért mert december 1-től indul egy új korszak ami megváltoztatja a szakmát és iparágat.

Egy szemléletmód amely a nyelvtanuláshoz is kiválló

Nemrégiben kezembe került egy nem mindennapi „nyelvkönyv”, Benny Lewis Nyelvhack Kéziönyv-e. Nem mindennapi, hiszen nem a szavakkal és a nyelvtannal kezdte a nyelvtanulást, hanem olyan alapvető dolgokkal, amelyek a világhoz való viszonyunkat is meg tudják változtatni. Olyan szemléletmód kialakítására bíztat, ami arra sarkal, hogy nem baj, ha nem vagy profi kezd el csinálni, gyakorolni a nyelvet élesben és sokkal többet és jobban fogsz tanulni az úton.

Erről rögtön egy idézet jutott eszembe: “Táncolni kell, Uram. A zene majd csak megjön valahonnan.” (Zorba, a görög)

De rögtön el is gondolkoztam, hogy amit az elmúlt néhány órában olvastam ebben a nyelvkönyvben szinte az élet egész területére alkalmazható, de ugyanígy a hálózatépítésre is.

Néhány gondolatot megosztok veled is a hálózatépítésre lefordítva, de ha figyelmesen olvasod, akkor ez az élet bármely területére igaz lehet.

A hálózatépítés új megközelítésben

"Ki kell derítened, hogy mi az, amit szeretsz. Ez ugyanúgy igaz a munkára, mint a párkapcsolatokra. A munkád tölti ki az életed jelentős részét, ezért ha igazán elégedett akarsz lenni, hinned kell benne, hogy jó munkát végzel. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha szereted, amit csinálsz. Ha még nem találtad meg, keresd tovább, ne add fel! Mint az a szívügyekkel lenni szokott, itt is tudni fogod, hogy mikor találtad meg az igazit."

Sokan hátat fordítanak, ha meghallják azt a szót, hogy hálózatépítés. De ez nem egy nyitott hozzáállás. Persze mindenki hallott már a szomszédjától vagy valamelyik ismerősétől olyan infót, hogy a hálózatépítés az annak jó aki az elején lépett be. Ez nagy tévedés. Annak működik aki keményen dolgozik benne, mert ő sikereket fog elérni, és ennek nem elég az 1-2 hónap lehet, hogy kell 1-2 év, de ha lassabban dolgozol akkor akár több is. 

De gondolj bele, egy cégnél hiába dolgozol keményen nem fogsz tudni előbbre lépni max. egy kicsit, ráadásul ez az a munkaforma ahol mindenki a főnökéért dolgozik. A hálózatépítésben nem a főnöködért, hanem saját magadért dolgozol, nem az számít, hogy mi van fölötted, hanem hogy mit tudsz produkálni alattad, azaz milyen és mekkora működő csapatot tudsz felépíteni.

Az élet Három Szintje

A minap kezembe került egy tavalyi előadás jegyzetanyaga. Olvasgatás közben megakadt a szemem három címsoron, az élet három szintjén. 

Már nem emlékszem, hogy mikor leírtam milyen hatással voltak rám, de most hogy újból átlapoztam, nagyon elgondolkoztam rajta, hogy az akkori szintemhez képest hol állok, mennyit változtam.

De ahhoz hogy megértsétek, leírom, hogy miről beszélt ott az előadó.

építészet és az üzlet

Többen kérdeztétek tőlem, hogy mi van velem szakmát váltottam?

Sokáig nem is értettem ezt a kérdést, míg egyik volt kollégám el nem mesélte, hogy olyan sok képet látott rólam valami rendezvényen a facebook-on. Na ekkor esett le a tantusz.

Alapvetően én nem vagyok annyira facebook-ra feltöltögetős megosztós típus, lehet ez az oka az egésznek. Oké szoktam lájkolni mások fényképét bejegyzéseit és azért olvasgatom is, hogy kivel mi történik, mint ahogyan ezt mindannyian tesszük is. Mégis rengeteg kép van fenn rólunk a DXN rendezvényein barátokkal, ismerősökkel, vezetőkkel pózolva, s mivel én nem igazán posztolok, többnyire ezek a képek jönnek elő velem (velünk) kapcsolatosan. Így joggal gondolhatjátok, hogy ez vált a fő foglalkozásommá.

Egyenlőre nem, de egyben mégis.

Magabiztosság

A minap úgy hozta az élet, hogy kórházban kellett töltenem egy kis időt. Miközben a folyosón ültem néztem az embereket. Arra lettem figyelmes, hogy az orvosok és a nővérek milyen magabiztosan viselkednek, és milyen magabiztosan válaszolnak a betegeknek.

Ez elgondolkodtatott és arra kellett rájönnöm, hogy a magabiztosság mennyire fontos az élet minden területén.

Mondjuk ha csak a szakmámat nézem, teljesen mindegy, hogy magán vagy vállalati megbízást kap az ember, ha bizonytalan és nem elég határozott a tervezésben úgy vélik, mintha nem értenél a dolgodhoz. Pedig lehet csak nem akarsz azonnal dönteni.